Hererák, prosztatarák

Here-, hólyag- és prosztatarák – a csendes gyilkosok

Az orvostudomány mai állása szerint ez a három daganattípus már jó eséllyel gyógyítható, ha időben felismerik őket. A szűrés mindenki érdeke!

Mi a here- hólyag- illetve a prosztatadaganat?

A férfiak daganatos megbetegedései között jelentős helyet foglal el a három említett kórkép. A prosztata- a legyakoribb, míg a hólyagrák a fiatalabb férfiak esetében a negyedik, az idősebbeknél a második a rákos esetek számát tekintve. Bár a hererák előfordulása ennél jóval alacsonyabb, csupán a férfiak 1-2 százalékát érinti, veszélyességét az adja, hogy leggyakrabban a 18-35 éves korosztályt sújtja.

Mik a tünetei ezeknek a daganatoknak?

A hererák esetében:

  • Fájdalmatlan csomó a herében vagy a here – szintén fájdalommentes – megnagyobbodása
  • Ritkábban húzó érzés, a herék súlyossága, elnehezedése, heregyulladás
  • Víz felgyülemlése a herezacskóban
  • Az áttétekre utaló tünetek (köhögés, hátfájás, vérszegénység, stb.)

A hólyagrák esetében:

  • Véres vizelet
  • Gyakori kínzó vizelési inger
  • Húgyúti fertőzések
  • Kismedence fájdalom
  • Áttétekre jellemző tünetek

A prosztatarák esetében:

  • A korai (jó eséllyel gyógyítható) stádiumban teljesen tünetmentes
  • A jó indulatú prosztatamegnagyobbodással egyező tünetek, melyek gyorsan rosszabbodnak és nem reagálnak a gyógyszerekre
  • Előrehaladott állapotban csontfájdalom, csonttörés, illetve tumoros betegségekre jellemző általános tünetek

Mik a rizikófaktorok?

Bár a daganatos megbetegedések esetében még ma sem egyértelmű a kiváltó ok, vannak olyan faktorok, melyek bekövetkezte megemeli a betegek arányát a populációban. A hererák esetében a hereretenció ilyen, hiszen a le nem szállt herében akár 40-szer nagyobb eséllyel alakul ki daganat. Szintén növeli a kórkép kialakulását a herét érő fizikai trauma. A hólyagráknál bizonyos foglalkozások esetében gyakoribb a tumor megjelenése, de helytelen táplálkozás és a dohányzás is komolyan növeli az esetszámot. A prosztatarák esetében szintén ez utóbbiak jelentenek jelentős kockázatot.

Hogyan zajlik a diagnózis?

A hererák esetében a tapintásos vizsgálatot hasi ultrahang, majd kismedence CT követi. Mindhárom típusnál vérvizsgálat és szövetminta-vétel következik, ami a herék esetében műtéti beavatkozást jelent. A hólyagráknál a szövetmintát hólyagtükrözés során veszik le. A prosztatarák kezdeti vizsgálata megegyezik a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásnál leírtakkal.

Hogyan kezelik ezeket a daganatokat?

A hererák esetében a here műtéti eltávolítása, kemoterápiával és sugárkezeléssel kombinálva – korai stádiumban – általában teljes gyógyuláshoz vezet. Az áttétek kezelése – mint a másik két esetben – a daganattípusnak megfelelő protokoll alapján történik.

A hólyagráknál a kezelést az dönti el, hogy a tumor elérte-e a hólyag izomzatát vagy sem. Amennyiben ez nem történik meg (az esetek kétharmada) a daganatot a húgycsövön keresztül távolítják el, majd kemoterápiával kezelik a pácienst. Az izom-invazív hólyagrák esetében általában a hólyag eltávolítására és kombinált sugár-kemoterápiára van szükség.

Prosztatarák esetében a kezelés attól függ, hogy a tumor kijutott-e már a szervből. Ha a prosztatán belül helyezkedik el, akkor a prosztata és a környező szövetek eltávolítása után a beteg gyógyultnak tekinthető. Más esetekben – és a kiújulás megelőzése érdekében – lehetséges a sugárkezelés külső vagy (a szervbe juttatott mikrokapszula formájában) belső sugárforrásból.

Hogyan előzhetőek meg ezek a daganatok?

A fentebb tárgyalt rizikófaktorok kiiktatása (dohányzás, munkaköri ártalmak, stb.) mindenképpen javasolt. Az igazi biztonságot azonban a rendszeres szűrővizsgálat jelenti, hiszen ilyenkor van a legnagyobb esély a korai stádiumban való felismerésre. A hólyag- és prosztatarák esetében – ha volt a családban ilyen megbetegedés, akkor – 45, míg egyéb esetekben 50 év felett javasolt az évenkénti szűrés.

< Vissza a főoldalra